A Pilates óráimról mondták

Tavaly november óta járok heti egy alkalommal pilatesre. Negyvenvalahányszor 60 perc. Látszólag csak emelgetjük karunkat-lábunkat, semmi izzadás vagy hörgés, ellenben másnap még mindig izomlázam van, vagy legalábbis valami olyasmi. Közkeletű tévedés, hogy a pilates olyan, mint a jóga. Olyan hát, távolról, hunyorítva és a sötétben. De sokkal kevésbé spirituális, pont fordítva lélegeztet és nem a pozíció megtartása a cél, hanem az izom mozgatása.

Eredmények:

  • Konstans be tudom húzni a hasam és így jobban nézek ki.
  • A csípőmet is magam alá húzva tartva közlekedek (és így is jobban nézek ki).
  • Kevesebben szólnak, hogy húzzam ki magam.
  • Akik április óta nem láttak, azt mondják, fogytam.
  • Már tudok egyenes derékkal és kinyújtott lábakkal ülni, a vállszélesnél nagyobb terpeszt még gyakorolni kell.
  • Kevésbé botmerev a derekam. A bokámat korábban csak azért tudom megfogni, mert a karom hosszabb, mint amekkora az én mellkasméretemhez gyárilag jár (emiatt persze irtó nehéz úgy pulóvert venni, hogy (i) ne nézzen ki háromnegyedes ujjúnak vagy (ii) ne legyen túl bő mellkasban. A kabátról nem is beszélve.).
  • Heti egyszer hatvan percig csak arra figyelek, hogy hogyan lélegzem és próbálom közben egyszerre csak egy izmomat (izomcsoportomat) használni.
  • Ha egy alkalmat kihagyok, a hét vége felé fáj a hátam. Na, ez a pilates előtt nem volt. Ez most akkor pozitívum?
  • Minden másfajta mozgásnál tudatosabban mozgok. Hú, ezt el kell magyaráznom, szóval jobban tudom izolálni az izmaimat és szabályosabban mozgok, nem lendületből, hanem izomból. Kivéve, ahol lendületből kell (például futás vagy harang a kettlebellben).
  • Kevésbé fáradok el, ha egész nap magas sarkú cipőben vagyok.
  • Kevésbé ropognak a térdeim guggolásnál.
  • Már nem fáj a vállam, amire másfél éve ráestem a kék pályán, amikor mindkét lécem egyszerre lecsatolt minden előjel nélkül.

A. Zsófi (2011. november)

El kell mondanom, hogy nekem a spinning és a hegyi bringázás a fő szerelem. Viszont ki nem hagynám a Pilates órákat – hacsak a főnököm másként nem dönt -, mert nincs, ami ennél jobban nyújt, arról nem is beszélve, hogy a törzsizmok erősítése által kevésbé fáj a derekam és jobban bírom bringán is a “kiképzést”. Szeretem, hogy kis létszámú csoportok vannak, egyrészt mert így Enikő mindig tud arra figyelni, hogy ne legyen sérülés, mindenki jól csinálja a gyakorlatokat, másrészt mert így sokkal barátságosabb a hangulat. :)

off the record: Amellett azért is ajánlom Enikő óráit, mert a Szakszervezet elnökölő és legaktívabb tagjaként szigorúan felügyelem munkáját és amennyiben tökéletesen kivitelezhetetlen és lehetetlen gyakorlatokkal áll elő, akkor azonnal élek vétójogommal. Amely bár hangos, de általában pusztába kiáltott szó. :))))))

Szilvi (2012. február)

“Félelmetes érzés, hogy amit azelőtt egészséges, energikus fizikai erőnlétnek és mentális közérzetnek gondoltam, mennyire nyomorúságos és korlátozott volt ahhoz képest, amit a rendszeres mozgás/pilates beiktatása után magaménak tudok. A legijesztőbb benne, hogy nem is voltam tudatában, milyen korlátok között és – normálisnak gondolt – állandó fáradtságban, fásultságban élem a mindennapjaimat, amíg meg nem tapasztaltam, hogy ami a normális, az egészen más…”

Zsófi (2012. január)

Bár még azt sem tudtam mi az pontosan, az első Szex és New York epizód után tudtam, hogy a PILATES nekem való. “Ha ezek a csajok imádják, nyilván én is imádni fogom.”- gondoltam. És igazam lett: az első valódi pilates óra után egyértelművé vált, hogy megtaláltam az igazit.
A pilates önmagában is szuper, de van valami, amit Enikő óráiban bónuszként kaptam: nemcsak izom, egyensúlyérzék, testtartás és testtudat, hanem közösség is épül.

Zsuzsi (2012. február)

- Tudod, hogy őrületes lett a feneked? – hümmögte elégedetten a férjem, én meg dagadhattam a büszkeségtől. (Szó szerint dagadtam. Tizenegy kiló plusz van rajtam, így öt héttel a szülés előtt.) De valójában nem is a bóktól voltam boldog, hanem attól, hogy fittebb vagyok, mint az elmúlt években bármikor. Hiába a két és fél kilónyi kisfiú a hasamban, nem sajog a derekam, simán felsietek a lépcsőn, és bármikor boldogan keringek a kutyáimmal az erdőben. Ráadásul egyre gyakrabban döbbenek rá, hogy uralom a testem. Ezt négy hónappal ezelőttig sohasem éreztem. Akkor ismerkedtem meg a Pilatesszel. (A teljes hozsánna itt olvasható.)

Dia (2011. január)

A pilates tökéletes arra, hogy a testedet és a lelkedet is formáld egyszerre. Nekem ez a tökéletes kikapcsolódás, mindemellett pedig szuper testedzés, és ha ez önmagában még nem lenne elég, lásd magad előtt Pippát (vagy csak a seggét:))

Csilla (2012. február)

Húgom hívta fel a figyelmemet először a Pilatesre, mondván, hogy minden izmot megmozgat, pedig a munka nem “látványos”. Ki is próbáltam jó testvér módjára pár órát itt-ott, de rémes élmény volt, semmit nem magyaráztak el nekem, és nem is értettem semmit, ahogy pilatesül beszélnek a beavatottak. Még hogy hegytartás, meg kés, meg százas – mi az, hogy százas?
Általában a dinamikus mozgásformákat kedveltem, ahol jól megizzadok, érezhetően tettem valamit az egeszségemért.
November óta járok Enikő Pilates óráira és azt kell, hogy mondjam, teljesen megváltozott az álláspontom a Pilates tekintetében: fantasztikus, imádnivaló, pontosan azt teszi az izmaimmal, aminek történni kell, egyensúlyérzéket fejleszt (híresen bénázós típus vagyok amúgy), önbizalmat ad.
A hétfői nap abszolút fénypontja a Pilates, és már kedden elkezdem várni a csütörtöki órát, mely után már pénteken alig bírom kivárni, hogy hétfőn mehessek.
Szóval, vigyázat: a Pilates addiktív szer – súlyos függőséget okoz :)

Lilla (2012. február)

Nem túlzás azt állítani, hogy a Pilates nagyságrendekkel javította az életminőségemet. 42 éves, ötgyermekes, normál súllyal rendelkező nő vagyok, aki az elmúlt évtizedben meglehetősen kevés időt fordított a saját testére és egészségére. Sportolni sosem szerettem, egyedül az úszás okozott örömet, de oda elég macerás eljárni. Ennek az eredménye az állandósult hát- és derékfájás, a fáradékonyság, az izmok ellustulása, a bőr megfakulása lett (na jó, nem sorolom tovább). A derékfájásom kevesebb, mint két hónap rendszeres edzés után elmúlt, az erőnlétem javult (kifulladás nélkül felcipelem a negyedikre a kétévest és a bevásárlószatyrokat), a férjem ruhán keresztül is érzi a hasizmaimat, amikor átölel (legalábbis ő esküszik rá) és egyáltalán: azt érzem, hogy a testemben belül is minden mozog, áramlik, él, és nem csak vegetál.
A heti kétszeri Pilates valóban függőséget okozott: ha ki kell hagynom, nagyon hiányzik mind a mozgás maga, mind a ritmus adta erő.

Szilvi (2012. február)

Én, aki az aerobikot és társait mindig abbahagytam elég hamar, hétről-hétre alig várom a Pilates órákat, már több mint egy éve. A hasamon lassan fát lehet vágni :), a hátam soha nem fáj, és egész egyszerűen átalakult az egész testem. Ehhez persze kell egy olyan oktató, mint Enikő: akin érződik, hogy szeretettel és hozzáértéssel csinálja, amit csinál.

Timi (2012. február)

Minden egyes pilates óra után olyan fittnek és előkelőnek érzem magam :)

Sári (2008. március, 2012. február)

Sok újdonsággal szolgált az a másfél év, mióta Enikőhöz járok pilatesre. Például az előzetes várakozásaimmal ellentétben a hasizomgyakorlatok egész jól mennek, a hátizmozós résztől viszont rettegek. (De milyen jó érzés, amikor mégis végig tudom csinálni!) A testtudatom rengeteget javult, amit bármely más sportban is tudok kamatoztatni, és anyukám sem szólt már rám egy ideje, hogy húzzam ki magam. A legnagyobb meglepetés viszont az volt – földhözragadt, az ezoterikus dolgoktól irtózó emberként ezt még soha nem tapasztaltam a prepilates időszakomban -, hogy a lelkemnek mekkora szüksége van ezekre az alkalmakra; miközben minden figyelmemet az adott mozgás tökéletes kivitelezésére fordítom, valahogy az izomcsoportok mellett a gondolataim is a helyükre kerülnek. Ennél jobb stressz-levezetőt még sosem próbáltam. Mindezt ráadásul egy olyan ember felügyelete alatt, aki amellett, hogy maximálisan odafigyel az egyéni különbségekre, adottságokra és az aktuális nyűgökre, még humoros is, jó zenéket válogat, és csak a legritkább esetben mondja azt, hogy popsi. :)

Edina (2012. március)

Mielőtt elkezdtem pilatesre járni, 3-4 éven keresztül volt kezdetleges porckorongsérvem, ami rendszeres lábzsibbadással és irtózatos alháti fájdalommal járt, amire a gyógytornász ismerősöm azt mondta, hogy azért van, mert nincs hátizmom. A rendszeres gyógytornát nem vállaltam, viszont elkezdtem pilatesezni kb. 3 éve, és mondhatom, hogy 2 éve tünetmentes vagyok.

A pilatesben azt imádom, hogy nem kell hozzá ritmusérzék, mint az aerobikhoz, és nem kell hozzá olyan kitartás, mint a callanetics-hez, ahol mindenből 2-300db-ot kell csinálni, mégis hétről hétre érzem, hogy fejlődnek az izmaim.

Judit (2012. február)

Kb két éve magánéleti és egészségügyi válságon mentem át, amiből elkezdtem sikeresen kikászálódni, a párkapcsolatom felszámolásával és teljes éltemódváltással;  le is fogytam egy év alatt kb 12 kg-t, de még mindig alapvetően gyengének és lestrapáltnak éreztem magam.  Mind lelkileg, mind fizikailag megerősödésre volt szükségem.  El is kezdtem egy edzővel a konditermes erősítést de annyira nem jött be (főleg a környezet…), és valahonnan beugrott, hogy a pilates mintha valami erősödést szolgálna, így rákerestem a neten.  Igy találtam rá Enikő blogjára, ami professzionális, mégis személyes stílusával és a mozgásról vallott filozófiájával azonnal megfogott – nem volt kérdés, hogy őt választom a belváros egyébként valószínűtlenül széles pilates-választékából.

Szerintem ez volt az egyik legjobb döntésem az elmúlt évben, most kb egy éve járok hozzá és pontosan azt kaptam amit vártam :)  Az, hogy a pilates megerősíti az ún. “erőközpontot” (“core”), lelkileg is kihat – szó szerint és átvitt értelemben is egyenesebb gerinccel járok, magabiztosabban, tudatosabban és ellenállóbban élek, mint korábban. Olyan apróságok, hogy a stressz okozta derék vagy nyakfájás is csökkent, vagy hogy szépen kirajzolódik a hasizmom a bikiniben, már csak hab a tortán :)

Tudom, hogy pasik is csinálhatják, de a pilates nekem igazi női sport marad: megerősít, önbizalmat ad és jobban fogod szeretni magad mert fokozatosan érzed ahogy ügyesebb, erősebb, hajlékonyabb leszel. Enikő nagyon jó abban, hogy személyre szabva egyengesse a fejlődés útját, így mindenkinek minden órán sikerélményt ad. Ettől kivételes és ezt nagyon-nagyon köszönjük neki!

Anna (2012. június)

Share